Baja nevezetességei

SZENTHÁROMSÁG TÉR - A Szentháromság teret elõszeretettel hasonlítják a velencei Szent Márk térhez. A hatalmas, négyzetes teret szürke gránitkocka burkolja, átlós irányban, mintegy lóhere-alakzatot formálva keresztezi két útvonal. A tér közepén áll a város egyik legrégebbi késõ barokk stílusú mûemléke, a Szentháromság szobor, amely a nagy pestisjárvány emlékére az 1750-es években készült. A nyugati irányban lévõ nyitott oldal gyönyörû kilátást nyújt a Sugovicára amely itt kanyarodik a város alá, szelíden simulva a fõtérhez. A tér mellett híd vezet át a Kamarés-Duna és a Ferenc-csatorna által közrefogott Petõfi-szigettre. A Petõfi-sziget sportpályáival, szállodájával és kempingjével, ifjúsági szálláshelyeivel idegenforgalmi centrum.

VÁROSHÁZA - A Sugovicára nézõ reneszánsz olasz stílusú Szentháromság téren áll a mai Városháza, a hajdani barokk Grassalkovich palota. A palota a múlt század végén, 1862-ben lett a város tulajdona. A millenium évében, 1896-ban építették át neoreneszánsz stílusban - ennek emlékét õrzi az aulában elhelyezett tábla. Dísztermének freskóit Szurcsik János festette 1978-ban.

FERENCESEK TEMPLOMA - Ezt a templomot a XVIII. század közepén emelték és a barokk szellemet kelti életre. A magas tornyát régebben tûzoltó toronynak használták, majd mind kilátót. A Baján található legrégebbi emlékmû a Dolores anyát ábrázoló szobor, amely a Ferencesek templomának külsõ déli falán áll.

SZENT MIKLÓS TEMPLOMA - A még ma is mûködõ templomot 1777-ben emelték, a szerb nemzetiségû lakosság kérésére, hogy vallásukat gyakorolhassák. Amellett, hogy egyedi kulturális emlékmû, ez a templom híres még a Szent Miklós védõszentet ábrázoló képrõl és a róla készült, a templomot díszítõ freskókról.

SZENT JÁNOS KÁPOLNA - A kápolnát 1877-ben Szent János tiszteletére szentelték fel azon iparosok (molnárok, halászok és hajósok) akik a mindennapi kenyerüket a Baja körüli vizeknek köszönhetik. Szent János barokk stílusú szobra a kápolna elõtt található. Különleges népi hagyomány a "Jánoska-eresztés", amikor a virággal feldíszített Szent János szobrot fáklyákkal kivilágított hajóra teszik, és a Sugovica hídig hajóztatják.

ZSINAGÓGA - A zsinagógát 1845-ben építették neoklasszikus stílusban. Minthogy a kisszámú zsidó lakosság a II. Világháború után nem tudta fenntartani az épületet, így azt átvette a város vezetõsége és 1980-ban könyvtárrá alakította. A zsinagógát kívülrõl teljesen restaurálták. A beltér felújításánál figyelembe vették a könyvtár szükségleteit és nagy részben sikerült megóvni a belsõ berendezés eredetiségét.

TÜRR ISTVÁN MÚZEUM - Türr István (1825-1908) az olasz Népfelszabadító háborúban mint Garibaldi tizedese vált ismerté, de nevéhez fûzõdik a korinthoszi csatorna kiépítésének elõkészítõ munkája, valamint több rajz a magyarországi csatorna-hálózat kibõvítésére, amelyek között van a Ferenc-csatorna is. A Sugovica és a Duna torkolatánál található egy kilátó, melyet Türr Istvánról neveztek el. Baján a Dunán átvezetõ híd is az õ nevét viseli. A Türr István Múzeum várostörténeti-, néprajzi- és halászati kiállítása segítségével megismerhetjük Baja és térsége történelmi és kulturális emlékeit, ma is élõ hagyományait.

ÉBER EMLÉKHÁZ - A csendes és kanyargós Jókai utca végén találjuk a házat, amelyben élt és alkotott az Éber család, jelentõs nyomot hagyva a XX. századi Baja képzõmûvészetére. Idõsebb Éber Sándor és fia ifjabb Éber Sándor, valamint Anna húga a képzõmûvészeti, szobrászati és rajz alkotásaikon kívül, sok szeretettel a városra hagyták a több évtizeden át gyûjtött hagyatékot, amely a város történelmérõl, az irodalmi alkotásokról és a Bácska és Sárköz térség népmûvészetérõl nyújt tanúbizonyságot.

NAGY ISTVÁN KÉPTÁR - A hajdani Vojnich-kúriában, az 1830 körül épült klasszikus stílusú mûemléki épületben kaptak méltó helyet az 1937-ben létrehozott Baja Képtár legszebb darabjai. A képtár 1947-tõl szabad mûvészeti akadémiai feladatokat lát el Rudnay Gyula festõ vezetésével, nagy képtárrá 1985-ben lett. Napjainkban kiállító terem, ahol a Türr István Múzeum mûvészi alkotásainak egy része is bemutatásra kerül.

III. BÉLA GIMNÁZIUM - Ez a gimnázium a legrégebbi középiskolai intézmény Baján, ahol számos magyar történelmi és kulturális nevezetes személy tanult. Köztük Türr István is 1757-ben, valamint a költõ Tóth Kálmán, de a XX. század egyik legkiemelkedõbb költõje Babits Mihály is itt kezdte tanítói pályafutását. A gimnázium elõtt található III. Béla király bronz szobra, Kõ Pál szobrász mûve.

ÁRPÁD-KÚT - A magyar Honfoglalás ezerszázadik, egyben Baja várossá nyilvánításának háromszázadik évfordulóján emelték ezt a díszes kutat. A kis csapokat honfoglaló vezérekrõl nevezték el.

BAJAI HALÁSZLÉFÕZÕ NÉPÜNNEPÉLY – A halászat, a halételek készitése ezen a vidéken évszázados hagyományokkal rendelkezik. Ebbõl a városból a híres-neves bajai halászlé megizlelése nélkül nem szabad elmenni. Jó alkalom erre a város leglátványosabb nyári rendezvénye, "A halászlé ünnepe a halászlé fõvárosában" elnevezésû program, melyre 1996 óta minden évben július második szombatján kerül sor. A Halászléfõzõ Népünnepélyen 2000 bográcsban készül a híres halászlé.